TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2011. (IV.08.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2011. (IV.08.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL


Tiszakeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1). bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



 

I. Bevezető rész

 

1. §

 

Tiszakeszi Község Képviselő-testülete kifejezésre juttatva az önállósághoz és a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogát, a helyi önkormányzat szervezeti kereteinek és működési rendjének meghatározása érdekében megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, a feladat- és hatásköröket, rögzíti az eljárási szabályokat.

 

2. §

 

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

 

(2) Tiszakeszi címere: Hegyestalpú címerpajzs kék mezejében (címertanilag) jobbra úszó ezüst kecsege.

 

(3) Tiszakeszi zászlaja: Vörös, két fehér sávval (ún. pólyával), s a leírt címerrel.

 

(4) Tiszakeszi Községi Önkormányzat Polgármestere, Jegyzője, valamint a Polgármesteri Hivatal feliratú – a Magyar Köztársaság címerével ellátott – körbélyegző.

 

(5) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

 

3. §

 

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapította meg.

 

4. §

 

(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a „KESZI ÚJSÁG”, amely alkalmanként jelenik meg.

 

(2) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak:

a.) a Polgármesteri Hivatal;

b.) az önkormányzat intézményei;

c.) Tiszakeszi díszpolgárai és kitüntetettjei;

d.) a képviselő-testület tagjai;

e.) Tiszakeszi lakossága, családonként egy példányban.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a.) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;

b.) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;

c.) a fontosabb társadalmi eseményeket;

d.) intézményekről szóló tájékoztatót.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és kétévenként be kell köttetni, így biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

 

II. Általános rendelkezések

 

5. §

 

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszakeszi Község Önkormányzata

 

(2) Az önkormányzat székhelye: Tiszakeszi település

 

(3) Az önkormányzat pontos címe: 3458 Tiszakeszi, Községháza út 46. sz.

 

(4) Illetékességi területe: Tiszakeszi község közigazgatási területe. Az önkormányzat igazgatási területét az 1. számú függelék tartalmazza.

 

6. §

 

(1) A Képviselő-testület szervei:

-polgármester,

-bizottságok,

-Polgármesteri Hivatal

látják el.

 

(2) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszakeszi Község Polgármesteri Hivatala

 

III. Feladatok és hatáskörök

 

7. §

 

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

 

8. §

 

Képviselő-testület gazdasági helyzetének függvényében önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

  • Civil szerveződések támogatása
  • Közösségi és versenysport támogatása
  • Egyházak támogatása
  • Hagyományőrző rendezvények fenntartása
  • Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása
  • Nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (Bursa Hungarica támogatás, Arany János Ösztöndíj, intézményi térítési díj támogatás, „vis major” segély, temetési segély)
  • Kompközlekedés biztosítása
  • Helyi piac fenntartása
  • Ravatalozó működtetése
  • Önkormányzati tulajdonú földutak fenntartása

 

9. §

 

(1) A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetve az átruházott hatáskörgyakorlás visszavonásáról egyedileg dönt.

 

(2) Képviselő-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

 

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

 

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

 

 

IV. A Képviselő-testület működése

 

10. §

 

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel 7 fő.

 

(2) A polgármester, az alpolgármester, a települési önkormányzati képviselők névsorát az 2. számú függelék tartalmazza.

 

 

A Képviselő-testület megalakulása

 

11. §

 

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondosodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

 

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármester, dönteni kell a bizottságok létrehozásáról, illetve tagjainak megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról.

 

(3) A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

 

12. §

 

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart a hónap első keddi napján. Az ülések tartásának rendszeres helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme, időpontja 14,00 óra.

13. §

 

 (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik. A féléves munkaterv a Képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

 

(2) A munkaterv javaslatot a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.

 

(3) A munkaterv előkészítése során a jegyző javaslatot kér :

a.) a polgármestertől,

b.) a bizottságok elnökeitől,

c.) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d.) a településen működő gazdasági és társadalmi szervek vezetőitől.

 

A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

 

14. §

 

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

 

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) képviselőket,

b.) jegyzőt,

c.) helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,

d.) napirendi pontok előadóit,

e.)intézményvezetőket, az intézményt érintő témájú napirendre,

f.) Tiszakeszi község Díszpolgárait, és a „Tiszakesziért” kitüntető díjban részesült személyeket,

g.) akiket a polgármester meghív.

 

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

- a jegyzőt,

- a bizottságok nem képviselő tagjait,

- a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,

- civil szervezetek képviselőit,

- akit a polgármester az ülésre meghívott.

 

(4) Az ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal kézbesíteni kell. A nagyobb terjedelmű, egyszeri áttekintést igénylő előterjesztések a képviselők részére elektronikus úton is továbbíthatók. Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

 

(5) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét – a képviselőknek történő megküldés időpontjában – hirdetmény útján közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.

 

(6) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 3 napon belül a képviselők egynegyedének, illetve a Képviselő-testület bizottságainak a napirendet is tartalmazó indítványára.

 

(7) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben 24 órán belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

 

15. §

 

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

 

(2) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A zárt ülés szavazásán csak a képviselők, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető vehet részt.

 

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

 

(4) A polgármester az ülés megnyitása után

a.) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról.

b.) javaslatot tesz a 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére és megszavaztatja,

c.) előterjeszti az ülés napirendjét,

d.) egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, különös tekintettel az általa tett intézkedésekről.

 

(5) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

 

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásának, vezetésének feladatait, továbbá az önkormányzat képviseletét a Mezőcsáti Kistérség Társulási ülésein a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.

 

Az előterjesztés

 

16. §

 

(1) A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthető. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

 

(2) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában, továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.

 

(3) Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület hivatalának legkésőbb 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.

 

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

§  a tárgy pontos meghatározása,

§  annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,

§  az előkészítésben résztvevők megnevezése,

§  az előkészítés során felmerülő vélemények ismertetése,

§  határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

§  az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,

§  a meghozandó döntés indokai,

§  a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölése,

§  a végrehajtási határidő megjelölése.

 

(5) Az írásban kiküldött előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban a bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be legkésőbb az ülés kezdete előtti napon a polgármesterhez.

 

A sürgősségi indítvány

 

17. §

 

(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, vagy legalább 3 képviselő együttesen terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a testület első napirendként tárgyalja.

 

(2) Ha egy képviselő is ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet a következő ülésére napirendként felveheti.

 

A vita, a szavazás

 

18. §

 

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b.) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

 

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 6 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

 

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

 

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

 

(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

 

(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

 

19. §

 

(1) A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással. Határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor. Ez az ülésen jelenlévő képviselők többségének szavazatát jelenti.

 

(2) A minősített többségre az Ötv. 14.§. (1) bekezdése az irányadó. Minősített többségű szavazat szükséges a törvényi rendelkezéseken felül:

a.) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

b.) kezességvállaláshoz,

c.) az önkormányzat vagyonát 500 eFt-ot meghaladó értékben érintő határozat meghozatalához.

 

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

 

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén – technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

 

(6) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.

 

(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a.) azt törvény előírja,

b.) azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők többsége kéri,

c.) 5 millió Ft értékhatár felett: költségvetéshez, költségvetés módosításához, beruházáshoz, hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez.

(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét névsorrendben, de utoljára a polgármester szavaz.

 

(9) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárás az Ötv. 14.§. (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.

 

(10) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

 

(11) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

 

Kérdés, interpelláció

 

20. §

 

(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez – önkormányzati ügyben – továbbá a polgármesteri hivatal és intézményei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben- a napirendek lezárása után - interpellációt, kérdést intézhet. Amennyiben a kérdés, interpelláció írásban az ülés előtt 3 nappal benyújtásra került, az érintett az ülésen köteles válaszolni. Az interpellációra adott válasz és annak elfogadása az Ötv. 19.§. (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.

 

(2) A testületi ülésen előterjesztett kérdés, interpelláció illetve az erre adott választ elmondásának időtartama maximum 5 perc.

 

(3) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület határozattal dönt, ha a képviselő a választ nem fogadta el.

 

(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester, alpolgármester köteles lefolytatni, s abban az interpelláló képviselő is részt vehet. Ha a vizsgálat a polgármester személyét érinti, azt az alpolgármester folytatja le.

 

A tanácskozás rendjének fenntartása

 

21. §

 

(1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata.

A polgármester ennek érdekében:

a.) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b.) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,

c.) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.

 

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

 

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

 

A jegyzőkönyv

 

22. §

 

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, és a polgármester esetleges intézkedéseit tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozóan az Ötv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

 

(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből:

a.) az eredeti példányt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában;

b.) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

c.) egy példányt az Ötv. 17.§ (2) bekezdése szerint a jegyző megküld az illetékes Kormányhivatalnak tájékoztatás céljából.

 

(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, és az ülésen megválasztott két képviselő mint jegyzőkönyv hitelesítő.

 

(4) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni. A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

 

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

23. §

 

(1) A képviselő-testület az Ötv. 13.§-ában szabályozottak szerint közmeghallgatást tart.

 

(2) A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást köteles tartani, amelyen a résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A közmeghallgatást a képviselő-testület által meghatározott időpont előtt 2 héttel ki kell hirdetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján, a hangosbemondóban, és a településen lévő kereskedelmi üzletek hirdetőtábláin.

 

24. §

 

A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórum (falugyűlés) hívható össze. A falugyűlés összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.

 

V. A képviselő-testület bizottságai

 

25. §

 

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságok útján látja el feladatainak előkészítését, szervezését és döntése végrehajtásának ellenőrzését.

a.) Pénzügyi Bizottság                                              (3 fő)

b.) Humán Szociális és Sport Bizottság                   (5 fő)

A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 3. számú függelék tartalmazza.

 

(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

 

(3) Az állandó bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

 

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érintettek. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. A bizottságok működésére egyéb esetekben a képviselő-testület működési szabályai az irányadók.

 

(5) A Humán Szociális és Sport Bizottság üléseit - szükség szerint - minden hónap első hétfői napján 16 órakor tartja.

 

(6) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az állandó bizottságok részletes feladatait a 4. számú függelék tartalmazza.

 

(7) A döntési jogkörrel rendelkező bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből ki kell tűnnie – minden döntés esetén – a szavazási eredménynek is. Egyebekben elegendő emlékeztető készítése is. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén megbízott tagja) és a jegyző írja alá.

 

 

VI. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

 

26. §

 

A polgármester

 

(1) A település választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A polgármester megbízatását főállásban látja el, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló külön törvény szerint. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

 

(2) A polgármester főbb feladatai :

a.) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű  nyilvánosságának biztosítása,

b.) településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,

c.) települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,

d.) együttműködés a társadalmi szervezetekkel,

e.) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.

 

(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.

 

(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

 

(5) A polgármester minden héten szerdai napokon 8-10 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.

 

Az alpolgármester

 

27. §

 

(1) A képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

 

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

 

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

 

28. §

 

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:

(1) Ha a polgármester és az alpolgármesteri tisztségek egyidejűleg nincsenek betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.

 

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

s/ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b/ büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c/ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

 

 

A jegyző, aljegyző

 

29. §

 

(1) A jegyző kinevezésére, feladataira az Ötv. 36.§ -ban foglalt rendelkezései, és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

(2) A jegyző államigazgatási, hatósági feladat- és hatáskörét külön jogszabályok tartalmazzák.

 

A polgármesteri hivatal

 

30. §

 

(1) A Polgármesteri Hivatal létrehozására, működtetésére vonatkozóan az Ötv. 38. §-ban foglaltak az irányadóak.  

 

(2) A hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a képviselő-testület határozatban hagyta jóvá.

 

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza, mely az SZMSZ 5. számú függelékét képezi.

 

VII. Az önkormányzati rendeletalkotás

 

31. §

 

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, valamint a törvény felhatalmazására annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a település igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.

 

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a.) a képviselő-testület tagja,

b.) a képviselő-testület bizottsága,

c.) a jegyző.

 

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

 

(4) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a.) a képviselő-testület -  a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél  - elveket, szempontokat határozhat meg.

b.) a rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el, a jegyző utasítása szerint. A tervezet elkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, külső szakértő is megbízható.

c.) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, külső szakértő készíti el.

d.) A rendelet-tervezetet – megvitatása céljából – a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt, és szükség szerint más külsős szakembereket is meg kell hívni.

e.) A jegyző -  a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet az indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

f.) A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

 

(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Tiszakeszi Község Önkormányzata képviselő-testületének …/… (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.

 

(6) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.

32. §

 

Önkormányzati rendeletben kell szabályozni különösen:

a.) az önkormányzat forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonával kapcsolatos kérdéseket,

b.) az önkormányzat költségvetését, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását,

c.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét,

d.) a helyi adók megállapítását,

e.) hatósági hatáskör megállapítását, a képviselő-testület bizottsága részére hatáskör átruházását,

f.) a közterületek használatának rendjét.

 

 

33. §

 

(1)            A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetmény 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

 

(2) Az önkormányzat rendeleteit meg kell jelentetni a település honlapján is.

 

VIII. A társulás

 

34. §

 

(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

 

(2) Az egyes társulásban való együttműködés részletes szabályait esetenkénti megállapodás tartalmazza.

 

 

IX. Helyi kisebbségi önkormányzat

 

35. §

 

(1)   A helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

 

(2)   A helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

 

(3)   A képviselő-testület a külön jogszabályban1 szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

 

(4)   A helyi kisebbségi önkormányzat a 35.§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

 

(5)   A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.

 

(6)   A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

 

(7)   A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében, az önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg:

a.)   az önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;

b.)   költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

 

 

 

X. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

 

36. §

 

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozta a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és az eljárás rendjét.

 

 

 

 

 

 

 

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény 29.§ /1/ bekezdése

 

XI. Az önkormányzat gazdálkodása

 

37. §

 

(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

 

(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. Ezt követően két testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a rendeletet.

 

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni.

 

(4) A költségvetési évet követően a polgármester a zárszámadási rendeletet a jogszabályban meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.

 

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

 

38. §

 

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

 

(2) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület belső ellenőrzési társulás útján biztosítja.

 

(3) Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzések esetében a

költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységéről szóló 193/2003.(XI.26) Korm.

rendelet szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Mezőcsáti Kistérség Többcélú Társulás

Munkaszervezet Vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.

 

XII. Vegyes és záró rendelkezések

 

39. §

 

(1) Ez a rendelet 2011. április 15. napján lép hatályba.                                                                 

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2007.(IV. 02.) önkormányzati rendelet.

 

Tiszakeszi, 2011. március 28.

 

 

 

           Sipos Imre                                                                 Kruj Tímea

         polgármester                                                                  jegyző

 

 

ZÁRADÉK

 

A rendelet kihirdetésre került!

 

2011. április 8.

 

Kruj Tímea

jegyző

utolsó módosítás:2016-06-14 13:27:43

Minden jog fenntartva:
Tiszakeszi Önkormányzat