TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet

A költségvetés és zárszámadás előterjesztéséhez kapcsolódó mérlegek tartalmának meghatározásáról

Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 118. §-a alapján a képviselő-testületnek tájékoztató jelleggel bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmáról a következő rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet hatálya a TISZAKESZI KÖZSÉGI Önkormányzat költségvetésére, költségvetés módosítására, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásra terjed ki.

2. §

A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezet részeként a polgármester köteles az önkormányzat – elkülönítetten a kisebbségi önkormányzat mérlegét – összes bevételét, kiadását, finanszírozását bemutató adatokat az e rendelet 1/a., 1/b., 2/., 3.sz. mellékletekben meghatározott tartalommal a képviselő-testület elé terjeszteni.

3. §

A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezet részeként a polgármester köteles az önkormányzat – elkülönítetten a kisebbségi önkormányzat mérlegét – összes bevételét, kiadását, finanszírozását, pénzeszközének változását bemutató adatokat az e rendelet 4/a., 4/b., 5., 6., 7/a., 7/b., 7/c., 7/d., 8., 9., 10. számú mellékletekben meghatározott tartalommal a képviselő-testület elé terjeszteni.

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Kruj Tímea sk.	Sipos Imre sk.
Jegyző	polgármester

A rendelet kihirdetésre került.

2011. január 28.

Kruj Tímea sk.

jegyző

TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

2/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá figyelembe véve a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést[1] a 2010. évi pénzügyi tervéről (költségvetéséről) az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

(2) E rendelet rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzat vonatkozásában a kisebbségi önkormányzat(ok) 2011. évi költségvetéséről szóló ……./2011. (….) számú határozatában ………………… foglaltak figyelembevételével lehet alkalmazni.[2]

2. §

A költségvetés címrendje

(1) Az államháztartásról szóló törvény 67. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat költségvetésének címrendjét a (2) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat irányítása alatt álló önállóan működő és gazdálkodó és önálló működő költségvetési szervek, továbbá a polgármesteri hivatal külön-külön alkotnak egy-egy címet. Alcímet alkotnak a polgármesteri hivatalon belül az igazgatási tevékenység, a szociális gondoskodás, város- községgazdálkodási feladatok, stb. A címrendet a költségvetési rendelet 13/1.,….13/U. számú mellékletei tartalmazzák.[3]

3. §

A költségvetés bevételei és kiadásai

(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi költségvetését:

454.805 E Ft	Költségvetési bevétellel
488.644 E Ft	Költségvetési kiadással
33.839 E Ft33,839 E Ft……………….E Ft	Költségvetési hiánnyal-ebből működési felhalmozási

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésében megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását mérlegszerűen önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1.számú melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat – tájékoztató jelleggel – mérlegszerűen önkormányzati szinten a 2/a. és 2/b. számú melléklet szerint állapítja meg a képviselő-testület.

(4) A kisebbségi önkormányzat(ok) bevételeit, kiadásait elkülönítetten tartalmazó mérleget a 3/a., …3/n. sz. melléklet szerint hagyja jóvá a képviselő-testület.

(5) A normatív hozzájárulásokat jogcímenként a képviselő-testület a 4. számú melléklet alapján hagyja jóvá.

4. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2011. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felhalmozási kiadások feladatonkénti részletezését az 5. számú melléklet szerint.

(2) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítási kiadások célonkénti ütemezését a 6. számú melléklet szerint.

(3) A Polgármesteri hivatal költségvetésének feladatonkénti megoszlását a rendelet 7. számú melléklete szerint.

(4) A több éves kihatással járó kötelezettségek (feladatok) előirányzatait éves bontásban a 8. számú melléklet szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(5) Az önkormányzat által nyújtott hitelek és kölcsönök állományát lejárat és eszközök bontásban a 9. sz. számú melléklet szerint.

(6) Az önkormányzat által adott közvetett támogatásokat a 10. számú melléklet szerint.

(7) Az önkormányzat által adott céljellegű támogatásokat a 11. számú melléklet szerint.

(8) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósult projektekhez való hozzájárulást a 12. számú melléklet szerint.

(9) A 3. § (2) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások címenkénti megoszlását, és az éves létszám előirányzatot költségvetési szervenként, feladatonként a 13/1., 13/1.a.,…..13/1.nU számú mellékletek szerint.

(10) A 3. § (4) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások címenkénti megoszlását, és az éves létszám előirányzatot kisebbségi önkormányzatonként, a 13/4.a.,……13/4.n. számú mellékletek szerint.

(11) A képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi előirányzat-felhasználási ütemtervét havi bontásban a 14. számú. melléklet szerint hagyja jóvá.

(12) Az önkormányzat a kiadások között ……. E Ft általános, ……. E Ft céltartalékot állapít meg.[4] A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület fenntartja magának[5].

(13) A képviselő-testület a nem a költségvetési szervei útján végeztetett lakossági és közösségi szolgáltatások támogatását a 17. számú mellékletben meghatározottak szerint hagyja jóvá.

(14) A közfoglalkoztatottak 2011. évi éves létszám-előirányzatát 36 főben állapítom meg.

5. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(3) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának …… %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása, és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható – jogszabályban meghatározott[6] – forrás szolgálhat[7].

6. §

Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki[8].

7. §

A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. számú mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-ei állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.[9]

8. §

(1) A 3. § (1) bekezdésében kimutatott költségvetési hiány fedezetének megteremtése érdekében a képviselő-testület elrendeli, hogy a polgármesteri hivatal készítse elő az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzati kiegészítő támogatás benyújtásához szükséges igénybejelentést, és elő kell készíteni a pénzintézethez benyújtandó hitelkérelmet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételéről és a támogatási igény kimunkálásáról, valamint a hitelkérelem és határidőben történő benyújtásáról a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

9. §

“A” változat[10]

(1) A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítási jogát 200.000.- Ft összeghatárig – mely esetenként az 100.000.- Ft összeghatárt nem haladhatja meg – a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester/bizottság elnöke negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2011. december 31-ig gyakorolható.

10. §

(1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek a többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembe vételével és a költségvetési szerv biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhatnak kötelezettséget.

(3) Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a többletbevételük terhére, a felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat saját hatáskörben nem emelhetik fel, csak a képviselő-testület jóváhagyását követően.

(4) Az önállóan működő költségvetési szerv felel a számára a saját költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért. Köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről úgy gondoskodni, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében megállapított előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

(5) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásról …….. napon belül köteles a jegyzőt tájékoztatni.

11. §

(1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek gazdasági szervezete /vagy/ a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles saját hatáskörben kialakítani számviteli rendjét – a jegyző által meghatározott módon – a számviteli politikájukban és számlarendjükben rögzíteni.

(2) Valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

12. §

(1) A feladat elmaradásából származó – személyi és dologi – megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(2) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

13. §

(1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek pénzellátásáról a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni a költségvetési rendelet 15. sz. mellékletét képező pénzellátási terv alapján.

(2) A polgármesteri hivatal, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezeti.

14. §

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1) A költségvetés végrehajtását az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében a polgármesteri hivatal köteles ellenőrizni, az éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) A jegyző köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a sajátosságok figyelembe vételével valamennyi önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő költségvetési szerv tekintetében a belső kontrollrendszert, ezen belül a FEUVE-t. Köteles megszervezni és működtetni a költségvetési szervek belső ellenőrzését.

15. §

Záró és vegyes rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kruj Tímea sk.	Sipos Imre sk.
Jegyző	Polgármester

A rendelet kihirdetésre került!

2011. január 28.

Kruj Tímea sk.

jegyző

[1] A mennyiben kötelezett pénzügyi bizottság létrehozására, illetve könyvvizsgálatra.

[2] Csak abban az esetben kell erről rendelkezni, ha a településen kisebbségi önkormányzat működik, és saját költségvetéssel rendelkezik. Amennyiben több kisebbségi önkormányzat működik, valamennyi határozat számot fel kell tüntetni.

[3] Az önállóan működő és gazdálkodó, az önállóan működő költségvetési szervek (címek), továbbá a polgármesteri hivatalon belüli feladatok (alcímek) adatait tartalmazó táblázatok mellékleteinek a számát kell feltüntetni.

[4] Amennyiben – az államháztartási tartalék kivételével – tartalékképzésre nem kerül sor, akkor arról kell rendelkezni.

[5] Amennyiben a képviselő-testület az Áht. 73. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel él és a tartalékkel való rendelkezés jogát a bizottság(ok)ra, vagy a polgármesterre (elnökre) átruházza, annak kereteiről rendelkezni kell.

[6] Áht. 100/B. § (2) bekezdés.

[7] Az Ámr. 90. §. (5) bekezdése és az Áht. 100/E. § (1) bekezdése alapján. Amennyiben jutalom nem tervezhető arról kell rendelkezni.

[8] Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.

[9]Ámr. 234. §.

[10] Attól függően kell eljárni, hogy az “A”, vagy a “B” változatot választják.

TISZAKESZI KÖZSÉGI Önkormányzat 2/2011. (I.28.) önkormányzati
rendeletének indokolása

a TISZAKESZI KÖZSÉGI Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

ÁLTALÁNOS INDOKLÁS

A költségvetési rendelet elkészítéséhez a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. Törvény biztosít alapinformációkat.

Az infláció üteme 2011. év egészében 3,5 % körüli, az önkormányzati kiadások tervezésénél ezt a mértéket vettük figyelembe.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az Önkormányzat költségvetési politikájának fő vonásai
2011. évben

A költségvetés készítésekor kiemelt szempont a biztonságos gazdálkodás és a pénzügyi stabilitás feltételeinek megteremtése.
Az önkormányzat dologi kiadások előirányzatait úgy kell megtervezni, hogy az intézményrendszer biztonságosan működjön.
Törekedni kell az elérhető bevételi források körének bővítésére, a bevételek teljes körű beszedésére, behajtására.
A költségvetés tervezésekor figyelembe kellett venni a GAMESZ költségvetési szerv 2010. december 31. napjával történő megszüntetését.
Biztosítani kell a felhalmozási mérleg egyensúlyát, a fejlesztések tekintetében törekedni kell a pályázatok teljes mértékű kihasználására.

II.

A Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban meghatározott források, az igénybevétel feltételei, jogszabályi keretei

A Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban az önkormányzatok 2011. évben hitelforrások nélkül több, mint 3l00 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.

A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai infrastruktúra fejlesztése, felújítása.

A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési számítása egyszerűsödik, alapja a korábbi adat helyett mindig a két évvel előbbi tény adóerő-képesség válik.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere megváltozik, a működésképtelen önkormányzatok támogatása megszűnik, a két támogatási jogcím összevonásra kerül.

Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, melynek következtében tovább erősödhet szakmai és pénzügyi szempontból is a hatékony feladatellátás.

III.

Az önkormányzat költségvetésének előirányzatai

A/ BEVÉTELEK 454.805

· Intézményi működési bevételek 23.818

· Önkormányzat sajátos működési bevételei 130.637

· Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 155.203

· Támogatások, kiegészítések

· Támogatásértékű bevételek 16.440

· Véglegesen átvett pénzeszközök államháztartáson kívülről 83.707

· Finanszírozási műveletek bevételei 45.000

· Pénzforgalom nélküli bevételek

· Előző évi pénzmaradvány igénybevétele

· Finanszírozási műveletek bevételei

B/ KIADÁSOK 488.644

· Működési célú kiadások 369.197

· Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 60.447

· Támogatásértékű kiadások

· Tartalékok

· Hitelek kamatai

· Egyéb kiadások

· Finanszírozási műveletek kiadásai 59.000

IV.

Az Áht. 118. § -a által előírt mérlegek, kimutatások indokolása

1. az önkormányzat összes bevétele, kiadása

Az önkormányzat összes bevétele 454.805 ezer Ft, összes kiadása 488.644 ezer Ft. A tervezett működési forráshiány összege 33.839 ezer Ft.

2. az önkormányzat összevont költségvetési mérlege, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege

A helyi kisebbségi önkormányzat 771 ezer Ft összeg bevétellel, 771 ezer Ft összeg kiadással tervezte költségvetését. Az önkormányzat összevont költségvetésének pénzügyi mérlege tartalmazza a kisebbségi önkormányzat bevételeit és kiadásait.

3. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve

A többéves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségeket célok szerint a 8. sz. melléklet tartalmazza. A kötelezettségeknek csak a 2011. évre van kihatása, mivel a 14 millió forint folyószámla-hitel tartozást és a 45 millió forint likviditási céllal felvett hitelt 2011. évben visszafizeti az önkormányzat.

4. a közvetett támogatásokat (pl: adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatás

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások /kedvezmények/ részletezését a 10. sz. melléklet tartalmazza.

A hiány finanszírozása és az önkormányzat költségvetési adósság törlesztése

A hiány finanszírozását önhikis pályázatból, a kiadások csökkentéséből, a bevételek növelésével kell megoldani.

A költségvetési adósság törlesztése a pályázati pénzek beérkezése után realizálódik.

Tiszakeszi Községi Önkormányzat

Képviselő-testülete

Tiszakeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

12/2010. (X.11.) rendelete

A települési képviselők tiszteletdíjáról

Tiszakeszi Község képviselő-testülete a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 15.§. (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

A rendelet hatálya

E rendelet hatálya a települési képviselőkre, a bizottságok elnökeire és tagjaira terjed ki.

2.§.

A képviselők tiszteletdíja

(1) A képviselőket a képviselői munkájukért a Ktv. 43.§. (1) bekezdés szerint megállapított illetményalap 1,3-szorosa összegű tiszteletdíj – 50.245,- Ft – illeti meg havonta.

(2) A bizottságok képviselő tagjai a bizottságokban végzett tevékenységükért az alapdíj 45 % -ával növelt összegű – 72.855,- Ft – tiszteletdíjra jogosult havonta.

(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45 %-ával megegyező összegű – 22.610,- Ft – tiszteletdíjban részesül havonta.

(4) A bizottság elnökét az alapdíjon felül annak 90 %-ával növelt összegű – 95.465,- Ft – tiszteletdíj illeti meg havonta.

3.§.

Záró rendelkezések

(1) A tiszteletdíjat a képviselők részére havonta kell folyósítani.

(2) A képviselők tiszteletdíjának mértékét a képviselő-testület összegszerűen költségvetési rendeletében állapítja meg.

(3) Ezen rendelet 2010. október 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a KT. 14/2006. (X.15.) rendelete. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, rendelkezéseit 2010. október 3. napjától kell alkalmazni.

Tiszakeszi, 2010. október 15.

Sipos Imre Kruj Tímea

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésének időpontja:

2010. október 12. Kruj Tímea

jegyző
utolsó módosítás:2020-07-27 13:06:15

Ügyek

Zenés, táncos rendezvény engedélyezése

A zenés, táncos rendezvények tartásának feltételeit, a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm.rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) szabályozza.

A rendelet hatálya kiterjed az alkalmi vagy a rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket:
– tömegtartózkodásra szolgáló építményben (bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható) tartanak, illetve
– szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

A rendeletet nem kell alkalmazni:
– a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre,
– a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre,
– a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre,
– a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
– a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Zenés, táncos csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg arról igazolást állít ki, és a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény szervezőjének kell benyújtania.

A kérelmet a letölthető formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelemhez csatolni kell:
– a helység használatára vonatkozó dokumentumot (pl.: bérleti szerződés)
– nyilatkozat a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról,
– biztonsági tervet (a Korm.rendelet 8.§.-ban foglalt tartalommal) 6 példányban
– tűzvédelmi szabályzatot az építményben tartott zenés, táncos rendezvény esetén, 2 példányban
– építészeti-műszaki dokumentációt az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 5.melléklete szerint, és tervezői nyilatkozatot az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009.(IX.15.) Korm.rendelet 19.§-a szerint 2 példányban

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

A tevékenység megszűnését az engedélyről szóló igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni.

Az ügyekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítással az ügyintéző szolgál.

A rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem illetéke: 2.200,- Ft.
A rendezvénytartási engedély adataiban bekövetkezett változás bejelentésének illetéke: 2.200,- Ft

utolsó módosítás:2020-07-27 13:06:15

Kifüggesztés

Szám: 3397-3/2011.

VÉGZÉS

3397-2/2011.számú határozat hirdetményi úton történő közlését rendelem el az alábbiak szerint:

Eljáró hatóság megnevezése: Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal.

Az ügy tárgya: Horváth István lakcímének fiktiválása.

Az ismeretlen helyre költözött ügyfél neve, utolsó ismert lakcíme:

Horváth István Tiszakeszi, Gát utca 27.szám.

Hivatalom a fenti ügyben döntést hozott, annak kézbesítése nevezett tekintetében meghiúsult. Horváth István a döntést személyesen, vagy meghatalmazottja útján az eljáró hatóságnál (Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal) átveheti.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

INDOKOLÁS

Horváth István 3458 Tiszakeszi, Gát utca 27.szám alatti lakos állandó lakóhelyének fiktiválása ügyében eljárást folytattam, mely során a kérelmet határozattal elbíráltam. A határozatot kézbesítése meghiúsult, mivel Horváth István ismeretlen helyen tartózkodik. A fentiekre való tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004.évi CXL.törvény /továbbiakban:Ket./80.§ (1) bek.a.) pontja értelmében a megkeresés nem járt eredménnyel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam.

Az önálló fellebbezést a Ket.98.§ (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.

Hatóságom hatáskörét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI.törvény végrehajtására kiadott 146/1993.(X.26.) Korm.rendelet 35.§ (3) bekezdése, illetékességem a Ket.21.§ (1) bekezdés a) pontja állapítja meg.

A jelen hirdetmény a fenti hatóság hirdetőtábláján, a Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal honlapján /www.tiszakeszi.hu/ került közzétételre.

Tiszakeszi, 2011.július 4.

Kruj Tímea

jegyző sk.

A kifüggesztés napja: 2011.július 4.

A levétel napja: 2011.július 19.

Szám: 3377-3/2011.

VÉGZÉS

3377-2/2011.számú határozat hirdetményi úton történő közlését rendelem el az alábbiak szerint:

Eljáró hatóság megnevezése: Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal.

Az ügy tárgya: Appel Alfred Jakob lakcímének fiktiválása.

Az ismeretlen helyre költözött ügyfél neve, utolsó ismert lakcíme:

Appel Alfred Jakob Tiszakeszi, Szabadság utca 53.szám.

Hivatalom a fenti ügyben döntést hozott, annak kézbesítése nevezett tekintetében meghiúsult. Appel Alfred Jakob a döntést személyesen, vagy meghatalmazottja útján az eljáró hatóságnál (Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal) átveheti.

INDOKOLÁS

Appel Alfred Jakob 3458 Tiszakeszi, Szabadság utca 53.szám alatti lakos állandó lakóhelyének fiktiválása ügyében eljárást folytattam, mely során a kérelmet határozattal elbíráltam. A határozatot kézbesítése meghiúsult, mivel Appel Alfred Jakob ismeretlen helyen tartózkodik. A fentiekre való tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004.évi CXL.törvény /továbbiakban:Ket./80.§ (1) bek.a.) pontja értelmében a megkeresés nem járt eredménnyel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam.

A jelen hirdetmény a fenti hatóság hirdetőtábláján, a Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal honlapján /www.tiszakeszi.hu/ került közzétételre.

Tiszakeszi, 2011.július 6.

Kruj Tímea

jegyző sk.

A kifüggesztés napja: 2011.július 6.

A levétel napja: 2011.július 21.