TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAIRÓL
TISZTELT LAKOSSÁG!
Tiszakeszi településen is növekvő népszerűségnek örvend az állatok, főként kutyák kedvtelésből való tartása. Sajnos a felelős állattartói magatartás esetenként háttérbe szorul, melynek következményeit adott esetben kívülálló személyek kénytelenek elszenvedni. A tájékozatlanságból vagy nemtörődömségből fakadó problémák az állat és gazdája számára is kellemetlenségeket okozhatnak.
A következőkben – néhány elterjedt, téves hiedelemből kiindulva – egy rövid összefoglalóval kívánjuk elősegíteni, hogy az állattartók és az állatokat csak távolról kedvelők megismerjék az állattartáshoz szorosan kapcsolódó alapvető kötelezettségeket.
Az én kutyám szabadon járhat, hiszen nem bánt és különben is falun vagyunk, itt póráz nélkül sétálnak a kutyák!
A kedvtelésből tartott állat tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet:
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
Magától értetődő, hogy ezen szabályok az egyébként barátságos, valamint a községekben tartott kutyák esetén is egyaránt kötelezőek.
A kutyám azért tud más kertbe átszökni, mert az ingatlan tulajdonosa nem épít megfelelő kerítést, így az egészről ő tehet.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. [állatvédelmi törvény] 5. § (1) bekezdése alapján az állattartó köteles gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
Tehát a biztonságos állattartás kötelezettsége független a szomszéd kerítésének meglététől vagy minőségétől.
Megijesztett és kárt vagy sérülést okozott számomra egy szabadon kóborló kutya, akinek a gazdáját egyébként ismerem, de nem kívánom megnevezni. Az önkormányzat miért nem oldja meg a problémát?
A 2012. évi II. törvény [szabálysértési törvény] 193. § tartalmazza a veszélyeztetés kutyával szabálysértését, mely alapvetően azt takarja, ha az állattartó a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja.
Ha ilyet tapasztalunk, vagy esetleg éppen sérelmet is szenvedünk emiatt, akkor járunk el helyesen, ha minél rövidebb időn belül rendőri intézkedést kérünk és rendőrségi feljelentést teszünk. A rendőrség, mint szabálysértési hatóság rendelkezik azokkal az eszközökkel és jogkörökkel, melyek az ilyen jellegű cselekmények hatékony felderítését és szankcionálását lehetővé teszik. A veszélyeztetés miatt bekövetkező kár polgári jogi érvényesítésében az önkormányzat szintén nem rendelkezik hatáskörrel vagy jogi lehetőséggel.
A már fentebb idézett Kormányrendelet 14. § (2) bekezdése szerint a kedvtelésből tartott állat körülményeit úgy kell kialakítani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
A fentieken kívül számos rendelkezést találhatunk, melyek az állat megfelelő tartási körülményeit szabályozzák. Ezekkel nincs minden állattartó tisztában, pedig az állatok is jogosan tartanak igényt a jólétre, szükségleteik megfelelő szintű biztosítására, a „jó gazda” szerető gondoskodására.
Minden állattartó tartsa szem előtt, hogy állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a felelőtlen állattartás, illetve annak következményei!
Az állatvédelmi hatóságként eljáró jegyző a jogszabályok megsértése esetén hatósági eljárást indíthat, melynek eredményeként állatvédelmi bírság szabható ki, korlátozható vagy megtiltható az állattartás, illetve meghatározott építési tevékenység végzésére is kötelezhető az érintett.
Tiszakeszi, 2024. február 6.
Kruj Tímea s.k.
jegyző
