TISZAKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
7/2011. (IV.08.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Tiszakeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1). bekezdés e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Bevezető rész
1. §
Tiszakeszi Község Képviselő-testülete kifejezésre juttatva az önállósághoz és a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz való jogát, a helyi önkormányzat szervezeti kereteinek és működési rendjének meghatározása érdekében megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, a feladat- és hatásköröket, rögzíti az eljárási szabályokat.
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Tiszakeszi címere: Hegyestalpú címerpajzs kék mezejében (címertanilag) jobbra úszó ezüst kecsege.
(3) Tiszakeszi zászlaja: Vörös, két fehér sávval (ún. pólyával), s a leírt címerrel.
(4) Tiszakeszi Községi Önkormányzat Polgármestere, Jegyzője, valamint a Polgármesteri Hivatal feliratú – a Magyar Köztársaság címerével ellátott – körbélyegző.
(5) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapította meg.
4. §
(1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a „KESZI ÚJSÁG”, amely alkalmanként jelenik meg.
(2) Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak:
a.) a Polgármesteri Hivatal;
b.) az önkormányzat intézményei;
c.) Tiszakeszi díszpolgárai és kitüntetettjei;
d.) a képviselő-testület tagjai;
e.) Tiszakeszi lakossága, családonként egy példányban.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a.) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
b.) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
c.) a fontosabb társadalmi eseményeket;
d.) intézményekről szóló tájékoztatót.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és kétévenként be kell köttetni, így biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.
II. Általános rendelkezések
5. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszakeszi Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Tiszakeszi település
(3) Az önkormányzat pontos címe: 3458 Tiszakeszi, Községháza út 46. sz.
(4) Illetékességi területe: Tiszakeszi község közigazgatási területe. Az önkormányzat igazgatási területét az 1. számú függelék tartalmazza.
6. §
(1) A Képviselő-testület szervei:
-polgármester,
-bizottságok,
-Polgármesteri Hivatal
látják el.
(2) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszakeszi Község Polgármesteri Hivatala
III. Feladatok és hatáskörök
7. §
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
8. §
Képviselő-testület gazdasági helyzetének függvényében önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
- Civil szerveződések támogatása
- Közösségi és versenysport támogatása
- Egyházak támogatása
- Hagyományőrző rendezvények fenntartása
- Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása
- Nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (Bursa Hungarica támogatás, Arany János Ösztöndíj, intézményi térítési díj támogatás, „vis major” segély, temetési segély)
- Kompközlekedés biztosítása
- Helyi piac fenntartása
- Ravatalozó működtetése
- Önkormányzati tulajdonú földutak fenntartása
9. §
(1) A Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetve az átruházott hatáskörgyakorlás visszavonásáról egyedileg dönt.
(2) Képviselő-testület az átruházott hatásköre gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
IV. A Képviselő-testület működése
10. §
(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel 7 fő.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a települési önkormányzati képviselők névsorát az 2. számú függelék tartalmazza.
A Képviselő-testület megalakulása
11. §
(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondosodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.
(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármester, dönteni kell a bizottságok létrehozásáról, illetve tagjainak megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
12. §
(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart a hónap első keddi napján. Az ülések tartásának rendszeres helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme, időpontja 14,00 óra.
13. §
(1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik. A féléves munkaterv a Képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.
(2) A munkaterv javaslatot a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.
(3) A munkaterv előkészítése során a jegyző javaslatot kér :
a.) a polgármestertől,
b.) a bizottságok elnökeitől,
c.) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
d.) a településen működő gazdasági és társadalmi szervek vezetőitől.
A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
14. §
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a.) képviselőket,
b.) jegyzőt,
c.) helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,
d.) napirendi pontok előadóit,
e.)intézményvezetőket, az intézményt érintő témájú napirendre,
f.) Tiszakeszi község Díszpolgárait, és a „Tiszakesziért” kitüntető díjban részesült személyeket,
g.) akiket a polgármester meghív.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:
– a jegyzőt,
– a bizottságok nem képviselő tagjait,
– a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,
– civil szervezetek képviselőit,
– akit a polgármester az ülésre meghívott.
(4) Az ülés meghívóját, és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal kézbesíteni kell. A nagyobb terjedelmű, egyszeri áttekintést igénylő előterjesztések a képviselők részére elektronikus úton is továbbíthatók. Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti.
(5) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét – a képviselőknek történő megküldés időpontjában – hirdetmény útján közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.
(6) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 3 napon belül a képviselők egynegyedének, illetve a Képviselő-testület bizottságainak a napirendet is tartalmazó indítványára.
(7) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben 24 órán belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.
15. §
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A zárt ülés szavazásán csak a képviselők, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető vehet részt.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(4) A polgármester az ülés megnyitása után
a.) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról.
b.) javaslatot tesz a 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére és megszavaztatja,
c.) előterjeszti az ülés napirendjét,
d.) egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, különös tekintettel az általa tett intézkedésekről.
(5) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásának, vezetésének feladatait, továbbá az önkormányzat képviseletét a Mezőcsáti Kistérség Társulási ülésein a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.
Az előterjesztés
16. §
(1) A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthető. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában, továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.
(3) Az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület hivatalának legkésőbb 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
§ a tárgy pontos meghatározása,
§ annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,
§ az előkészítésben résztvevők megnevezése,
§ az előkészítés során felmerülő vélemények ismertetése,
§ határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
§ az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
§ a meghozandó döntés indokai,
§ a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölése,
§ a végrehajtási határidő megjelölése.
(5) Az írásban kiküldött előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban a bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be legkésőbb az ülés kezdete előtti napon a polgármesterhez.
A sürgősségi indítvány
17. §
(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, vagy legalább 3 képviselő együttesen terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a testület első napirendként tárgyalja.
(2) Ha egy képviselő is ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet a következő ülésére napirendként felveheti.
A vita, a szavazás
18. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b.) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 6 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
19. §
(1) A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással. Határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel kerül sor. Ez az ülésen jelenlévő képviselők többségének szavazatát jelenti.
(2) A minősített többségre az Ötv. 14.§. (1) bekezdése az irányadó. Minősített többségű szavazat szükséges a törvényi rendelkezéseken felül:
a.) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,
b.) kezességvállaláshoz,
c.) az önkormányzat vagyonát 500 eFt-ot meghaladó értékben érintő határozat meghozatalához.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén – technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.
(6) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.
(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a.) azt törvény előírja,
b.) azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők többsége kéri,
c.) 5 millió Ft értékhatár felett: költségvetéshez, költségvetés módosításához, beruházáshoz, hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez.
(8) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét névsorrendben, de utoljára a polgármester szavaz.
(9) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárás az Ötv. 14.§. (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.
(10) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(11) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
Kérdés, interpelláció
20. §
(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez – önkormányzati ügyben – továbbá a polgármesteri hivatal és intézményei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben- a napirendek lezárása után – interpellációt, kérdést intézhet. Amennyiben a kérdés, interpelláció írásban az ülés előtt 3 nappal benyújtásra került, az érintett az ülésen köteles válaszolni. Az interpellációra adott válasz és annak elfogadása az Ötv. 19.§. (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.
(2) A testületi ülésen előterjesztett kérdés, interpelláció illetve az erre adott választ elmondásának időtartama maximum 5 perc.
(3) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület határozattal dönt, ha a képviselő a választ nem fogadta el.
(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester, alpolgármester köteles lefolytatni, s abban az interpelláló képviselő is részt vehet. Ha a vizsgálat a polgármester személyét érinti, azt az alpolgármester folytatja le.
A tanácskozás rendjének fenntartása
21. §
(1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata.
A polgármester ennek érdekében:
a.) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b.) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c.) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
22. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, és a polgármester esetleges intézkedéseit tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozóan az Ötv. 17.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(2) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből:
a.) az eredeti példányt a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában;
b.) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára
c.) egy példányt az Ötv. 17.§ (2) bekezdése szerint a jegyző megküld az illetékes Kormányhivatalnak tájékoztatás céljából.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, és az ülésen megválasztott két képviselő mint jegyzőkönyv hitelesítő.
(4) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni. A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
23. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 13.§-ában szabályozottak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást köteles tartani, amelyen a résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A közmeghallgatást a képviselő-testület által meghatározott időpont előtt 2 héttel ki kell hirdetni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település honlapján, a hangosbemondóban, és a településen lévő kereskedelmi üzletek hirdetőtábláin.
24. §
A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórum (falugyűlés) hívható össze. A falugyűlés összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
V. A képviselő-testület bizottságai
25. §
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságok útján látja el feladatainak előkészítését, szervezését és döntése végrehajtásának ellenőrzését.
a.) Pénzügyi Bizottság (3 fő)
b.) Humán Szociális és Sport Bizottság (5 fő)
A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 3. számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3) Az állandó bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érintettek. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. A bizottságok működésére egyéb esetekben a képviselő-testület működési szabályai az irányadók.
(5) A Humán Szociális és Sport Bizottság üléseit – szükség szerint – minden hónap első hétfői napján 16 órakor tartja.
(6) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el. Az állandó bizottságok részletes feladatait a 4. számú függelék tartalmazza.
(7) A döntési jogkörrel rendelkező bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből ki kell tűnnie – minden döntés esetén – a szavazási eredménynek is. Egyebekben elegendő emlékeztető készítése is. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén megbízott tagja) és a jegyző írja alá.
VI. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
26. §
A polgármester
(1) A település választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A polgármester megbízatását főállásban látja el, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló külön törvény szerint. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(2) A polgármester főbb feladatai :
a.) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
b.) településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,
c.) települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,
d.) együttműködés a társadalmi szervezetekkel,
e.) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.
(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.
(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
(5) A polgármester minden héten szerdai napokon 8-10 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.
Az alpolgármester
27. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 34.§ (1) bekezdése szerint a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
A polgármester, alpolgármester helyettesítése
28. §
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármester és az alpolgármesteri tisztségek egyidejűleg nincsenek betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
s/ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b/ büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c/ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A jegyző, aljegyző
29. §
(1) A jegyző kinevezésére, feladataira az Ötv. 36.§ -ban foglalt rendelkezései, és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyző államigazgatási, hatósági feladat- és hatáskörét külön jogszabályok tartalmazzák.
A polgármesteri hivatal
30. §
(1) A Polgármesteri Hivatal létrehozására, működtetésére vonatkozóan az Ötv. 38. §-ban foglaltak az irányadóak.
(2) A hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a képviselő-testület határozatban hagyta jóvá.
(3) A Polgármesteri Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza, mely az SZMSZ 5. számú függelékét képezi.
VII. Az önkormányzati rendeletalkotás
31. §
(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, valamint a törvény felhatalmazására annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a település igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a.) a képviselő-testület tagja,
b.) a képviselő-testület bizottsága,
c.) a jegyző.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a.) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat határozhat meg.
b.) a rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el, a jegyző utasítása szerint. A tervezet elkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, külső szakértő is megbízható.
c.) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, külső szakértő készíti el.
d.) A rendelet-tervezetet – megvitatása céljából – a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt, és szükség szerint más külsős szakembereket is meg kell hívni.
e.) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet az indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
f.) A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Tiszakeszi Község Önkormányzata képviselő-testületének …/… (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.
(6) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.
32. §
Önkormányzati rendeletben kell szabályozni különösen:
a.) az önkormányzat forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonával kapcsolatos kérdéseket,
b.) az önkormányzat költségvetését, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását,
c.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét,
d.) a helyi adók megállapítását,
e.) hatósági hatáskör megállapítását, a képviselő-testület bizottsága részére hatáskör átruházását,
f.) a közterületek használatának rendjét.
33. §
(1) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetmény 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) Az önkormányzat rendeleteit meg kell jelentetni a település honlapján is.
VIII. A társulás
34. §
(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) Az egyes társulásban való együttműködés részletes szabályait esetenkénti megállapodás tartalmazza.
IX. Helyi kisebbségi önkormányzat
35. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.
(3) A képviselő-testület a külön jogszabályban1 szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat.
(4) A helyi kisebbségi önkormányzat a 35.§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben az ilyen irányú közléstől, illetve kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a helyi kisebbségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.
(6) A helyi kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(7) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében, az önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg:
a.) az önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;
b.) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.
X. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
36. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozta a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és az eljárás rendjét.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény 29.§ /1/ bekezdése
XI. Az önkormányzat gazdálkodása
37. §
(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. Ezt követően két testületi ülésen tárgyalja a költségvetési rendeletet. A második ülésen a képviselő-testület megalkotja a rendeletet.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni.
(4) A költségvetési évet követően a polgármester a zárszámadási rendeletet a jogszabályban meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
38. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület belső ellenőrzési társulás útján biztosítja.
(3) Az együttműködési megállapodás alapján végzett belső ellenőrzések esetében a
költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységéről szóló 193/2003.(XI.26) Korm.
rendelet szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Mezőcsáti Kistérség Többcélú Társulás
Munkaszervezet Vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy látja el.
XII. Vegyes és záró rendelkezések
39. §
(1) Ez a rendelet 2011. április 15. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2007.(IV. 02.) önkormányzati rendelet.
Tiszakeszi, 2011. március 28.
Sipos Imre Kruj Tímea
polgármester jegyző
ZÁRADÉK
A rendelet kihirdetésre került!
2011. április 8.
Kruj Tímea
jegyző
